TESTBESZÉD A MINDENNAPOK SORÁN

A testbeszéd nem más, mint egy kommunikációs alapkészlet, ami tökéletesen alkalmas a teljes önszabotázsra. Mindannyian rendelkezünk vele, folyamatosan használjuk, és legtöbbször fogalmunk sincs, hogy hogyan. Csak az utóhatást érezzük: félreértéseket, furcsa reakciókat, érthetetlen vitákat, kiszámíthatatlan végkimenetelt..

Jó hír, hogy a kommunikációs félresiklásokhoz kapcsolódó tehetetlenséged csak látszólagos – valójában éppen, hogy a testbeszéd által tudod a legpontosabban kifejezni szándékodat és meggyőződésedet. Még csak több szóra sincs szükség, túlmagyarázni felesleges.

Az egész arról szól, hogy mit érez a másik.

Ha az a benyomása, hogy őszinte, okos, jó szándékú és magabiztos vagy, akkor bármit, amit mondasz, ezen információk színezetében értékel majd. Persze, ha szavaid ellen dolgozik elcsukló hangod, feszengő tested, ha folyton megszakítod a szemkontaktust vagy babrálsz és vonogatod a vállad, akkor is lesz eredmény, csak nem az, amire vágytál.

A testbeszéded eredménye egy olyan hatás, ami képes teljesen felülírni kimondott szavaidat – viszont értve és jól alkalmazva abban segít, hogy célt érj olyan embereknél is, akikkel egyébként nem beszélnél „közös nyelvet”.

De mégis mit csinálok rosszul?

Ha többször előfordult már, hogy feltetted magadnak ezt a kérdést, akkor már most érdemes tisztázni: amit csinálsz az nem rossz – sokkal valószínűbb, hogy amit mutatsz, az vagy nem elég egyértelmű vagy nem túl következetes. Utóbbi kapcsán arra gondolj, hogy képes vagy-e kifejezni a valós értékeidet?  Tudod-e képviselni ezeket mások felé következetesen? Láthatóvá teszed-e azokat az alapértékeket, a meggyőződéseket, amik mentén éled az életed? Vagy önkéntelenül is „beleviszed” félelmeidet és bizonytalanságodat a társas szituációkba? Meglepődnél, ha tudnád, ez mennyire nem nyilvánvaló dolog. Sokunkban élnek olyan tabuk akár érzelmeink, akár gondolataink nyílt kimutatásával kapcsolatban, amik sorra felülírják megnyilvánulásainkat és az is gyakori, ha valaki nem tud róla, hogy testbeszéde mely jelzéseivel írja felül azt a képet, amit mutatni akar magáról.

A testbeszéd visszaható ereje

A nonverbális kommunikációd fejlesztésére koncentráló változások visszahatással lesznek életedre. Testtartásod javításával például nem csupán a körülötted lévőknek kommunikált képet építed, de rövidtávon hormonális, hosszútávon komolyabb fiziológiai változásokat is elindítasz. Ha kiegyenesíted a hátad, vállaid enyhén hátra és lefelé húzod, akkor karjaid lazán a tested mellett lógnak majd, ezzel nő a térfoglalásod, kiállásod pedig határozottságot, laza magabiztosságot közvetít.

A testbeszéd kapcsán a térfoglalást ösztönösen a dominancia kifejeződésének tekintjük, csakúgy, mint az állatok esetében. Aki nagyobb és félelmetesebb, az jó eséllyel tudja megadásra késztetni riválisát, míg a megadó fél „fülét-farkát behúzza”, hogy minél kisebbnek és esendőbbnek tűnjön. Ha valamilyen okból szokásoddá vált, hogy görnyedten, lehajtott fejjel ülsz, és társaságban is azon igyekszel, hogy meghúzd magad, akkor a körülötted lévők ösztönös dekódoló rendszere a dominancia hiányával azonosítja a rajtad látott jelzéseket – és így rendelik hozzád nagyon rövid idő alatt például a határozatlanság vagy az önbizalomhiány vélt vagy valós tulajdonságát.

A jó kiállás ezzel szemben tehermentesíti a csigolyákat, kihat a légzésre és azokra a szervekre is, amit görnyedten szabályosan elnyomnánk, emellett kutatások által bizonyítást nyert, hogy néhány perc alatt pozitív hatású folyamatokat indít el bennünk (ez az a bizonyos visszahatás).

És igen, a testbeszéd további hatásai is arról szólnak, hogy minket hogyan ítélnek meg, mi hogyan ítélünk meg másokat és mik lesznek ennek a következményei.

A térfoglaláshoz, az önbizalomhoz kapcsolódik, hogy karjaidat és lábaidat hogyan tartod vagy „használod”? Törzsed köré font vagy egymásba kapaszkodó karjaiddal mintha védenéd vagy másoktól zárnád el magad; lábaid teljesen a szék alá húzva, esetleg állva, de teljes zárásban megint a kisebb térfoglalási igényről tanúskodik – de végtagjaid mozgása is hasonlóan sokatmondó. Nagy léptekkel haladsz, dinamikus tempóban, esetleg pici lépésekkel és csoszogva? Ha beszélsz, kezeiddel intenzíven és nyíltan gesztikulálsz, vagy inkább nadrágzsebbe, hátad mögé vagy asztal alá rejted kezeidet?

A www.scienceofpeople.com kutatócsoportja TED előadók videóit összehasonlítva megállapította, hogy a legnépszerűbb felvételen szereplő beszélők átlagban 600 kézgesztust használnak maximum húsz perces előadásuk alatt, és ez a szám messze meghaladja a jó eredményt felmutató és a kevésbé sikeres előadások nagyjából 465 és 272 kézgesztust használó főszereplőinek teljesítményét.

A kezekre mindig figyelünk.

Őseink szempontjából azért, mert a kézre pillantva azonnal láthatóvá vált, hogy az abban szorongatott eszköz veszélyes-e ránk nézve vagy sem. Ugyanígy a kézfogás célja is üres (veszélytelen) tenyerünk és ezzel együtt békés szándékunk bizonyításául szolgált. A rendőrök sem véletlenül kiabálják a gyanúsítottnak, hogy: „Kezeket fel!”. Így talán az sem tűnik furcsának, hogy a zsebbe vagy máshová rejtett kezeid nem éppen jó szándékod kifejeződését segítik.

Arcodra nézve mind karaktered, mind mimikai jelzéseid erősen befolyásolják a rólad alkotott képet. A szimmetria és az arányosság mértéke evolúciós szempontból vált fontossá (ezek a jelek egészségről és genetikai diverzitásról tanúskodnak), így mások hozzá(d)állására ez automatikusan kihatással lesz. Érzelemkifejezésed mimikai vonatkozása annyira erős, hogy hatot ezek közül (öröm, meglepődés, félelem, szomorúság, düh, undor) a világ bármely pontján, bárki ugyanúgy felismer.

Testbeszédünk jelzéseinek dekódoló rendszere nagyon érzékeny.

Az akár csak tizedmásodpercre felbukkanó őszinte mimikai jeleket az agy tudattalanul is észleli, így például a düh elrejtésére szolgáló álmosolyon is nagyon könnyű átlátni. Duchenne de Boulogne francia neurológus kutatásai során két fő mosoly-kategóriát határozott meg, melyek közül az őszinte öröm kifejeződésére szolgáló jelzésnél sokkal több izom lép működésbe, mint amikor felveszed a legszebb műmosolyod. A Duchenne-mosolynak is nevezett érzelemkifejezéskor a szájzugemelő-izmok mozgását a felsőajak-, a járomcsonti- és bizonyos szem körüli izmok is kiegészítik, ez adja azt a hatást, amelynek köszönhetően olyan sokan visszamosolyognak rád. Érdemes szem előtt tartani hány kutatás hozott eredményt arra vonatkozóan, hogy az őszinte mosoly visszaható érzelmi folyamatot indít el a szervezetben – így hormonális és érzelmi szinten is pozitív változásokat eredményezhet.

/Fotó: Tóth Balázs Fotóstúdió / a képen Dr. Németh Zoltán, DrPrezi mosolyog őszintén és hamis mosollyal/

Őszinteség, jó szándék, kompetencia, magabiztosság, megbízhatóság…

ezek a tulajdonságok nem véletlenül meghatározóak. Ha csak belegondolsz, hogy te kivel szeretsz időt tölteni, barátkozni vagy akár együttdolgozni, biztos, hogy a fentiek közül egy vagy kettő számodra is fontos kritériumként szolgál. Ha nincs ott az őszinteség (vagy akár hitelesség), az veszélyforrás ránk nézve, hiszen sosem tudhatjuk, hányadán állunk az illetővel. Ugyanígy hat ránk a jó szándék, illetve annak hiánya, a kompetencia szerepe pedig szakmai megközelítés mellett a párválasztásban is jelentőséggel bír. Ellentmondó jelzések esetén a testbeszédnek hiszünk, és ha sok érthetetlen konfliktusba keveredsz, lehet, hogy te sem vagy teljesen tisztában egy, a vitákban rendre terítékre kerülő arckifejezéseddel vagy hangsúlyoddal.

Ami biztos, hogy ha testbeszéded területén fejlődsz, akkor az nem csak kapcsolataid minőségére, de kommunikációd által életed minden pontjára kihatással lesz. Érdemes belevágni…

Legfrissebb bejegyzéseim