Undor-tudomány

Az érzelemkifejezések mimikai vonatkozása hihetetlenül izgalmas terület, ami Darwin után egyre több szakembert – pszichológusok, viselkedéskutatók, orvosok, agykutatók – ihlet meg nap, mint nap. Az újabb ismeretek viszont újabb kérdéseket is felvetnek, így az Ekman-Friesen kutatócsoport által meghatározott alapérzelmek (öröm, szomorúság, meglepődés, félelem, düh, undor + megvetés) további vizsgálata egyszerre ad munkát az érzelmek kialakulását; szubjektív megélését; az agyban lezajló vagy kapcsolódó zsigeri folyamatokat; érzelmek kommunikációs vagy fajunk fennmaradásában betöltött szerepét vizsgáló kutatóknak. Undor hatására például szűkítjük tekintetünket, ami lehetővé teszi, hogy kevesebb fény jusson a szemünkbe és így jobban fókuszálhassunk a negatív inger forrására. Ez éppen fordítottja a meglepődés arckifejezésének, amely esetében szemeink tágra nyílnak, hogy minél több fényt és információt fogadhassanak be a környezetünkből. Az undor érzelemkifejezése persze ezen túlmenően is több funkcióval bír – a kitartott, hosszabban látható arckifejezés a stockholmi Karolinska Intézet kutatói szerint az illető megbetegedésére utalhat. Ez hasonló jelentőségű lehet, mint az állatvilágban, ahol a csoport elkerüli a megbetegedett egyedet, így védve magát az esetleges fertőzéstől. Utóbbi esetben az állat megváltozott viselkedése, míg embereknél a szervezetben lévő gyulladás hatására elesettséget és undort sugárzó arckifejezés lehet az intő jel, ami izolálhatja az illetőt. Gondolj bele, mennyire szeretnél olyan kollégád közvetlen közelében tartózkodni, vagy akár csak átvenni tőle egy tollat, aki láztól izzadó arccal, elfehéredett ajkakkal, félig leeresztett szemhéjai mögött véreres szemekkel, vacogva nyújtja át neked az eszközt?  

A svéd kutatók eredményei egybecsengenek Darwin feltevésével, miszerint az érzelemkifejezés legfontosabb jelentősége abban rejlik, hogy olyan információkat továbbít a környezet felé, amelyek a csoport és maga a faj fennmaradásának biztosítását segíti elő. Ugyanakkor érdekes lehet megvizsgálni egy manapság lezajló szocializációs folyamatot, melynek során egy gyermek megtanulja, hogy mások viselkedésében vagy beállítottságában mi számít undorítónak – ez ugyanis a megszáradt orrváladék kézzel való kipecázásán túlmenően kevésbé logikus, esetleg csúnyán diszkriminatív elhatárolódást eredményezhet.

Az alábbi cikk szerzője az undort olyan kétélű kardhoz hasonlítja, melynek legalább annyi szerepe van az emberek szenvedésében (viszonyulásunk eltérő társadalmi réteghez tartozó vagy egyszerűen csak tőlünk nagyban különböző személyekhez; erkölcsi vonatkozás…), mint amekkora jelentőséggel bír az igazán veszélyes betegségek elkerülésében.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3189359/

Itt pedig arról olvashatsz, hogyan csökkentheti az undor érzését benned valaki vagy valami iránt, ha tudod, hogy az illető vagy a dolog a „te csapatodhoz” tartozik.

https://www.newscientist.com/article/2078248-body-fluids-disgust-us-less-if-from-someone-who-is-one-of-us/

en_USEnglish